Az adatmentés minden esetben egyedi feladat, hiszen nincs két egyforma adatvesztés. Előfordulhat, hogy az adathordozó hibátlan, csupán egy szoftveres hiba vagy véletlen törlés miatt váltak elérhetetlenné az adatok – de az is lehet, hogy komolyabb műszaki meghibásodás okozta a problémát. Szakembereink minden helyzetben a legmegfelelőbb adatmentési eljárást választják ki, hogy a lehető legtöbb adatot biztonságosan visszaállítsák.
Célunk, hogy ügyfeleink számára az adatvesztés ne végleges veszteséget, hanem megoldható kihívást jelentsen.
Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb adatmentési eljárásokat, és azt, hogy mely esetekben alkalmazhatók eredményesen.
A logikai adatmentés olyan esetekre alkalmazható, amikor az adathordozó műszakilag hibátlan, és a probléma kizárólag szoftveres eredetű. Ilyen helyzetek lehetnek többek között:
Ilyenkor az adatok helyreállítása speciális elemző szoftverekkel történik.
A folyamat végén az adathordozó tovább használható marad, azonban ezt csak akkor javasoljuk, ha az ügyfél ellenőrizte és átvette az adatokat.
Ez a módszer akkor szükséges, amikor az adathordozó műszakilag már nem tökéletes, de a hiba mértéke még lehetővé teszi az adatok kimentését az eszköz megnyitása nélkül.
Gyakori hibák:
Fontos tudni: ha a hibák száma magasabb a kritikus határnál, már csak a megbontásos adatmentés lehet eredményes.
Az ilyen jellegű műszaki adatmentést követően az adathordozók nem használható tovább, még akkor sem, ha úgy tűnik, hogy látszólag rendben működik. A hibák bármikor újra előjöhetnek.
Megbontásos adatmentésre akkor van szükség, amikor az adathordozó műszakilag súlyosan meghibásodott vagy fizikailag sérült, így az adatok az eszköz felnyitása nélkül nem, vagy csak részben menthetők.
Merevlemezek esetén:
Flash alapú eszközök esetén (pendrive, SSD, memóriakártya):
Ez a folyamat a legösszetettebb, de sokszor ez az egyetlen módja a fontos adatok visszaállításának.
Az adatmentés után az adott adathordozó nem használható tovább, mivel ezen műszaki meghibásodások nem javíthatók tartósan.
Az adatmentések egy jelentős része nem egyetlen fizikai adathordozóra terjed ki, hanem vagy több adathordozó által együttesen alkotott adatterületre, esetleg egyetlen adathordozó egy különálló területén található ún. virtuális merevlemezre. Mivel ezek a területek is adatokat tartalmaznak és tárolnak így ezen esetben is lehet adatmentést végezni. Az adatmentés bonyolultsága azonban attól is függ, hogy ezen adatterületek elérhetetlenségét alapjában mi okozza. Csupán logikai hiba, a résztvevő adathordozók műszaki hibája nélkül, esetleg azon adathordozók kismértékű műszaki hibája, avagy súlyos műszaki meghibásodás áll a háttérben. Ezen esetekben az adatmentés az okok feltárásával kezdődik, hiszen összetett mentéssel is számolnunk kell, mely esetben az esetlegesen meghibásodott adattároló natív (RAW) mentését kell elvégezni, hogy aztán az összetett rendszer (pl. RAID) vagy a virtuális merevlemezt esetlegesen menteni lehessen.
A RAID köteteket alapvető funkcióját sokan, sokszor még informatikai szakemberek is, tévesen a biztonsággal, a biztonságos adattárolással azonosítják. Ez így nem igaz, a RAID kötetek alapvető funkciója nem az adatok biztonságos tárolása, hanem a rendelkezésre állás növelésére. Ez a tévhit sok esetben azt eredményezi, hogy ezeken a köteteken tárolt adatokról egyáltalán nem, vagy ritkán esetleg nem kielégítően készül biztonsági másolat.
A számos helyen használt RAID kötetek, legyenek azok akár szerverekben, storage-okon vagy akár az otthoni felhasználók körében is egyre jobban elterjedő hálózati adattárolókban (NAS) stb., a rajtuk tárolt értékes adatok valamilyen logikai, szoftver, műszaki, esetleg emberi hiba következtében válnak elérhetetlenné. Azonban a legtöbb esetben van segítség a “szétesett” nem látszó RAID tömbök esetében is. Az adatok visszaállítása nem egyszerű folyamat, de számos eszköz áll rendelkezésünkre az adatok helyreállításához.
Az utóbbi évtizedben a virtuális gépek egyre nagyobb szerepet kaptak. A szerverek esetében azok operációs rendszerei ma már egyre ritkábban futnak valamilyen virtuális kiszolgáló nélkül, melyek így nem valós, virtuális gépként futnak több társukkal együtt egy közös kiszolgálón.
Bár ezek a rendszerek konfigurációtól függően többé-kevésbé biztonságosak, ráadásul az elengedhetetlen biztonsági mentésük is egyszerűbb, a meghibásodás itt sem kerülhető el 100%-ban. Előfordul, hogy bár minden tökéletesnek látszik, a virtuális gép mégsem indul el, mert hiba lépett fel a virtuális meghajtókon (VmWare (VMFS, VMDK) Hyper-V (VHD, VHDX), XEN, (LVHD), QEMU (QCOW2), Oracle Virtual Box (VDI) stb. állományok). A legtöbb esetben azonban rendelkezésre állnak szakembereink számára eszközök melyekkel hatékonyan tudjuk megkísérelni az adatok helyreállítását.